Csontos képződmények, amelyek alapvető feladata a táplálék feldarabolása, megőrlése. A fogak szabadon álló, látható részét – amely benyúlik a szájüregbe – koronának, középső – a fogíny által fedett – részét a fog nyakának, az alsó – a felső állcsont és az állkapocs fogmedreibe beékelt részét pedig gyökérnek nevezzük.
A fog belsejében kis üreg található, a fogbélüreg. A fogak állományának legnagyobb részét igen ellenálló szövet (elefántcsont vagy dentin) alkotja, ezt a fogzománc takarja, a nyakat vékony cementréteg, a gyökeret pedig cement – vagy csontállomány fedi.
A fogzománc (Enamelum, Substantia adamantina) az emberi szervezet legkeményebb része, élő sejteket nem tartalmaz, kalciumból, fluorból és foszforból épül fel. Összetétele: szervetlen anyaga 96%, szerves anyaga 1,7%, víz 2,3%.
A dentin (Dentinum, Substantia eburnea) a zománcnál puhább, rugalmassága viszont nagyobb, ami előnyös. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja. Sárga színű anyag alkotja, egy különleges csontszövet, szerkezete hálózatos. Összetétele: szervetlen anyaga 69,3%, szerves anyaga 17,5%, víz 13,2%.
A fogbélüreg (Pulpa dentis) a fog legbelső része, belsejét erek és idegek töltik ki, fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaz, lazarostos kötőszövet építi fel.
A fogíny (gingiva) a fog többi részétől külön fejlődik a szájüreg nyálkahártyájából a fogelőtörés során.
A cement a foggyökér felszínét fedi. Legvastagabb a gyökércsúcsnál, majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. Összetétele 4 éves gyermeknél: szervetlen anyaga 48%, szerves anyaga 25%, víz 27%. Felnőttnél: szervetlen anyaga 62%, szerves anyaga 25%, víz 13%.
A fogágynak (parodontium) a fog rögzítése a feladata az állcsontokban. Négy részből áll: fogmeder, cement, gyökérhártya, íny. A cement a fog alkotórésze, ezt követik a gyökérhártyarostok, melyek rugalmasan felfüggesztik a fogat a fogmederhez. Az íny szerepe ennek a három alkotóelemnek a védelme.
A gyökérhártya (Periodontium) a fogmeder és a cement közt helyezkedik el. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra. Vastagsága kb. 0,2 mm.
A fog típusai
1. Az embernél két különböző fogtípust különböztetünk meg: a kisgyermekeknél, a hatodik életévig kinövő tejfogakat (dentes decidui), valamint a maradandó fogakat (dentes permanentes). Az előbbiek száma 20, az utóbbiak teljes száma 32.
A tejfogaknak is van gyökerük, de ezek lazán rögzülnek. Kékesfehér színűek és porcelánszerűen áttetszők. Rövidebb életűek, mint a maradó fogak, felületük hamar kopik.
2. A fogak alakjuk és működésük szerint különböző csoportokba sorolhatók: metszőfogak (dentes incisivi), szemfogak (dentes canini), kis zápfogak vagy kisőrlők (dentes premolares) és nagy zápfogak vagy nagyőrlők (dentes morales). Az utolsó nagyőrlő(k) a bölcsességfog, amely 18. életév körül kezd kinőni.
A metszőfogak koronája ferde és véső alakú (ezek a fogak vágására szolgálnak).
A kisőrlők koronája kétcsúcsú, a felsők az alsók hézagaiba illeszkednek; a nagyőrlők – amelyek koronáin 4 vagy 5 gumót találhatunk – a szájüreg hátsó részén helyezkednek el, ahol a rágóerő a legnagyobb.
A különböző fajtájú fogak más-más funkciót töltenek be:
| Fogfajták | Számuk | Alakjuk | Funkciójuk (feladatuk) |
| Metszőfogak | 8 | koronájuk véső alakú, éles szélű | harapás |
| Szemfogak | 4 | koronájuk hegyes, metszőfogakénál hosszabb | megragadás, tépés |
| Kisőrlők | 8 | koronájuk kétcsúcsú | zúzás, őrlés, rágás |
| Nagyőrlők | 12 | koronájuk széles, nagy rágófelszínnel, amelyen nagy gumó van | zúzás, őrlés, rágás |
A kükönböző fogak gyökerének száma:
| Fogtípusok | Számuk | Gyökerük száma |
| Felső metszőfogak | 4 | egygyökerűek |
| Alsó metszőfogak | 4 | egygyökerűek |
| Felső szemfogak | 2 | egygyökerűek |
| Alsó szemfogak | 2 | egygyökerűek |
| Felső kisőrlők | 2+2 | felső első kisőrlők jobb és baloldalon kétgyökerűek, a második kisőrlők egygyökerűek |
| Alsó kisőrlők | 4 | egygyökerűek |
| Felső nagyőrlők | 6 | háromgyökerű |
| Alsó nagyőrlők | 6 | kétgyökerű |
A fogak növekedésének sorrendje:
6 éves korban tör elő az első maradó őrlőfog, a hatos (az utolsó tejfog mögött az első maradó nagyőrlő). A fogváltás az alsó középső metszők áttörésével indul meg. Ezután a felső középső, majd alul és felül az oldalsó metszők áttörése következik, 8 éves korra alul és felül áttört 4-4, azaz 8 metszőfog. A kisőrlők 9-10 éves korra jelennek meg a szájban. Végül a metszők és a kisőrlőfogak közöt 10-11 éves korban áttör a maradó szemfog. Ezzel befejeződik a fogváltás.
A bölcsességfogak, 8-as (harmadik nagyőrlők áttörése igen változatos időben, általában 17-18 éves kor után várható).
A gyermekfogászatban és a fogszabályozásban is 3 korcsoportot különböztetünk meg:
Tejfogazat időszaka (2-6 éves korig).
Vegyes fogazat időszaka: egyszerre vannak jelen tej- és maradó fogak (6-12 éves korig)
Maradó fogazat időszaka (12-18 éves korig).
A kálcium
Kalcium (Ca) neve latin eredetű: calx=mészkő
Nélkülözhetetlen a csontok és a fogak növekedéséhez, részt vesz azok felépítésében. A kalcium 99%-a a csontokban helyezkedik el, a csontok fő vázát alkotja, növeli sűrűségüket és szilárdságukat.
Kalciumból többet kell fogyasztani gyermekkorban, mint felnőttkorban. A terhesség alatt fokozódik a kalciumszükséglet, hiszen a női szervezet saját kalcium háztartásából építi fel a magzat csontvázát.
Napi kalciumszükséglet a fejlődés különböző szakaszaiban (mg/nap):
- - Újszülött (0-6 hónap) 400 mg/nap
- - Csecsemő (6-12 hónap) 600 mg/nap
- - Gyermek (1-10 év) 800 mg/nap
- - Ifjú (11-14 év) 1200 mg/nap
- - Felnőtt 800 mg/nap
- - Terhes anya 1200 mg/nap
- - Idősebbek 1200 mg/nap
Bejegyzések
