Fogszuvasodás

Tudta-e
…, hogy a civilizált emberiség 96%-ának a fogazata nem egészséges?
…, hogy az 50 év felettiek fele már elvesztette saját fogait?
…, hogy a kétéves gyermekek 50%-ának van szuvas foga?
…, hogy a 15 éves korosztály fogainak több, mint a fele szuvas, és háromnegyed részüknek ínygyulladása van?
…, hogy a WHO által 32 európai országban szervezett felmérés szerint Magyarország a 29-ik, csaknem a legrosszabb helyen áll a fogszuvasodás elterjedtségét tekintve?

A fogszuvasodás oka

A fogszuvasodás négy tényező együttes hatása következtében jön létre.

Ezek a következők:

1. a fogfelszín illetve a szervezet állapota;
2. az ételmaradványok, elsősorban a szénhidrátok, cukrok, illetve lebomlási termékeik táptalajt szolgáltatnak a belőlük savat képező mikroorganizmusok számára;
3. a mikroorganizmusok (baktériumok) a táplálék szénhidrátjait lebontva tejsavat termelnek, ez megtámadja a fogzománcot és az ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, fluor) kioldja;
4. az időfaktor jelentős tényező: minél gyakrabban éri savas hatás a fogzománcot, annál hamarabb jön létre a szuvasodás.
   

A fogszuvasodás kialakulásának fázisai




A fogszuvasodás (caries) mind a tejfogak, mind a maradó fogak koronáján kedvezőtlen körülmények között már röviddel a fog áttörése után megindulhat.




Kialakulásának fázisai:

1. A fogzománcot sav támadja meg.
2. Kezdeti formája a fogzománcon lévő fehér folt, amely a fogzománc ásványi anyagainak kioldására utal.
3. Továbbhaladása esetén a fogzománc porózussá válik, a zománcban kialakul a szuvas üreg, a „lyuk". A zománcréteg beszakad.
4. Az üreg nagyobbodik, mélyül, benyomul a dentinbe.
5. Fogorvosi beavatkozás nélkül a szuvas üregben lévő baktériumok elérik és megtámadják a fog belső üregében elhelyezkedő ereket és idegeket tartalmazó élő fogbelet. A fog érzékennyé válik a hidegre és az elfogyasztott élelmiszerekben lévő édes anyagokra.
   
6. Miután elérte a szuvasodás a fog belső üregét fertőzést okozhat, mely tályog (gennyes góc) kialakulásához vezethet a fogban, a csontban vagy a fog körüli szövetben. A tályog kialakulása nem minden esetben jár nagy fájdalommal! A teljes folyamat a sav fogzománcot történő megtámadásától a tályog kialakulásáig körülbelül 12 hónapi tart.
   

A fogszuvasodás megelőzésének lehetőségei

A helyes táplálkozás megvalósítása, főként cukor; azaz szénhidrátfogyasztás mennyiségi és minőségi változtatásával.

A helyes szájhigiénés módszerek alapos alkalmazásával, melyek elsősorban a foglepedék eltávolítása által hatnak.

Egyes orvosi vélemények szerint a fluoridok általános és helyi alkalmazása a zománc ellenálló képességét fokozza. Más orvosi vélemények ezzel szemben a fluor káros vegyi anyag és sárgítja a fogakat.Erről olvashat a fogkrémről szóló cikkemkben.

Műfogsor tisztítása

A szájüregben mindenkinél jelenlévő baktériumok mennyisége és összetétele megváltozik a műfogsor viselése során. Az íny, a lágyrészek és a műfogsor között lévő hézagokban a baktériumok ideális táptalajt találnak a növekedésre és a szaporodásra.

E folyamat során indul el a lepedék, fogkő, plakk képződése, amely a műfogsorra is lerakódhat. Az új műanyag fogsorokon kevésbé, de a többszörösen javított protéziseknél – az egyenetlen felszíneken – nagy mennyiségű lepedék-, baktérium- és gombatömeg rakódik le.

Ennek következményeként jön létre a szájnyálkahártya állandó újrafertőződése, gyulladása az egymáshoz érő felszíneken. A következmény a kellemetlen szájszag, mely a szájnyálkahártya gyulladásával csak fokozódik.

A műfogsor fogkefével történő tisztítása hasznos és jó, de ezzel csak mechanikai tisztító hatás érhető el. A megoldás a megfelelő műfogsortisztító szerekkel való rendszeres tisztításában rejlik. Számos műfogsortisztító tabletta ismert, melyek használata egyszerű.



Kíméletesen, gyorsan, alaposan tisztítanak, hatásuk során a tisztítóanyagok fertőtlenítenek és megszüntetik az elszíneződéseket. A dohányosoknak készült változat a fekete, nikotin okozta színeződést is eltávolítja. A műanyagból-fémrészekből álló kivehető, részleges műfogsorok tisztítása speciális tablettával oldható meg, melynek használata során elkerülhető a korróziós hatás a fémrészeken.


Mivel a műfogsor tisztítása nem a szájban történik, így a szájüreg megfelelő ápolása gyakran elhanyagolódik. A szájüreg fertőtlenítését és az érzékeny íny védelmét a gyulladásos folyamatokkal szemben a műfogsorviselő a speciális szájvíz használatával oldhatja meg.

Aki részleges fogpótlást visel, annál a jó szájhigiénia döntő fontosságú a maradék fogak egészsége érdekében. Ahhoz, hogy tökéletes szájhigiéniát érjünk el, a műfogsort a szájból ki kell venni, mivel azt csak így lehet alaposan megtisztítani. A műfogsort először folyóvízzel öblítsük le, majd kisfejű, keményebb típusú fogkefével vagy fogsortisztító kefével távolítsuk el a nagyobb ételmaradékokat. Ehhez olyan fogkefét válasszunk melynek sörtéi legömbölyített végűek, mert az éles, kemény műanyag sörték a protézis anyagában karcolást, károsodást okozhatnak.

A műfogsor megfelelő higiénéjéhez elengedhetetlen a műfogsortisztító tabletták használata, amely kiegészíti a mechanikus tisztítást kémiai, baktérium és gombaellenes hatással, sőt végi a műfogsort a kellemetlen elszíneződésektől is. A különböző háztartási tisztítók alkalmazása tilos! A tisztító anyagok fertőtlenítenek és megszűntetik az elszíneződéseket. A biológiai fehérjeoldók oldják a lepedék és a fogkő fehérjéit. A felszabaduló oxigén erőteljes pezsgésével egyenletesen eloszlatja a hatóanyagokat, hogy azok a legkisebb résekbe is eljussanak. Felületlazító anyagok gondoskodnak arról, hogy a fogsoron lévő nagyobb ételmaradékok is könnyen eltávolíthatók legyenek.

Szájvíz használata

Minden fogorvos egyetért abban, hogy a szájhigiénia szempontjából a fogkefe és a fogak tisztításának megfelelő technikája a legfontosabb. Ám még a legjobb fogkefe és a legalaposabb tisztítás is csak a lepedék mintegy felét távolítja el. Pedig a foglepedék a legveszélyesebb tényező a fogszuvasodás és a paradontózis kialakulásában.

A szájvizek a mindennapos szájápolás hasznos kiegészítői. Alapos szájöblítéssel megakadályozhatjuk a fogínybetegségeket és egyéb szájfertőzést okozó baktériumok elszaporodását, mivel hatékonyan csökkentik a foglepedéket.
Az antibakteriális szájvizek olyan helyekre is eljutnak, ahová a fogkefe és a fogselyem sem ér el. Egyes készítmények még az enyhe torokgyulladás tüneteit is csökkentik.
A szájvizek enyhe fertőtlenítő hatást fejtenek ki – főként alkohol tartalmuk miatt -, frissebbé teszik a leheletet és kellemesebbé a szájat. Elnyomják a nem megfelelő fogmosás mellékhatásait.

A szájvizek használhatóak fogmosás után és napközben fogmosás helyett is. Munkahelyen, ahol minden perc számít, és nem tudnánk megfelelően tárolni a fogkefét, egy gyors szájöblítés a megfelelő szájvízzel azonnal friss leheletet biztosít és tisztít is. A szájvizet zárt fogsor mellett meg kell zubogtatni, ugyanúgy, ahogy a fogmosás alkalmával is szájat öblítünk, majd célszerű a hátsó szájüreget is kiöblíteni, mintha gargarizálnánk.

Előnyük:

1. frissíti leheletet biztosítanak,
2. gyulladást gátló hatásúak,
3. csökkentik az íny vérzékenységét és,
4. a fogra rárakódott lepedék mennyiségét.

A száj vegytana

Pontosan követhető a szájban a savképződés hatása a fogakra. A helyes és helytelen étkezési szokásokkal párhuzamosan változik(változhat) egész nap a szájban a vegyhatás - pH-érték - a foglepedékben.

Az, aki a napi három főétkezés között nem fogyaszt cukorral édesített ételt, italt, cukorkát, szörpöket, kávét, teát, szájának pH- értéke nem csökken, tehát nem savanyodik.
A főétkezéskor fogyasztott cukor csak néhány alkalommal okoz savképződést, közben a dentális plakk - foglepedék - visszanyeri normál vegyhatását.




Az, aki a főétkezések között gyakran fogyaszt cukorkát, cukrozott gyümölcsleveket, kávét, teát, szájának pH- értéke csökken - savanyodik. Ha csökken a pH, vagyis sav termelődik, megindulhat a zománc oldódása. A pH=5,5 fontos határérték, itt kezd oldódni a mész.

Jó tudni:

1. Ha cukrot viszünk a szájba, bomlása savanyú vegyhatást okoz.
2. A savanyodás a pH- érték csökkenése a lepedékben.
3. Csökkenő pH- érték, vagyis sav termelődése esetén megindulhat a zománc oldódása.
4. Ha a száj pH-ja 5,5, akkor ennél a határértéknél kezd oldódni a fogzománcban lévő mész.
5. Főétkezések közötti édesség fogyasztás esetén a száj vegyhatása, pH-ja a „kritikus" pH=5,5 alatt marad (pH=5,4 ; pH=5,3 ; pH=5,2 ….).
6. A semleges vegyhatású, 7-es pH-jú közegben a fog oldhatatlan.

A nyál

A nyál az első emésztőnedv, amivel a táplálék érintkezik. A nyálmirigyek termelik, és kivezető csövükön keresztül a szájüregbe ürítik. A nyálmirigyek egyike hígabb, vízszerű, „savós”, a másik része sűrű, tapadó, „nyákos” nyálat termel.

A nyál kémiai elemzése



A nyál legnagyobb része víz (99,27%). Vegyhatása gyengén lúgos, színtelen, szagtalan, könnyen habzó, nyúlós folyadék.




Jellegzetes része a nyák, vagy más néven mucin, amelytől sűrű, tapadós, síkos a nyál. A mucin fehérjetermészetű szerves anyag, összetapasztja, síkossá teszi a falatot. A mucin védi a nyálkahártyát a falat mechanikus hatásával szemben. A nyál emésztő hatását a ptialin okozza, amely egy enzim, amely megkezdi a keményítő bontását a szájüregben.

A nyálban különféle ásványi sók is találhatók, ezek közül a mészsók szoktak kellemetlenséget okozni, melyek a mucinnal (nyák), hámsejtekkel foszfát és karbonát (mészkő) alakjában kicsapódnak és lerakódnak a fogak tövén. Ez a fogkő, amely a fogíny sorvadását okozza.



A nyál élettani feladata:

1. a szénhidrátok emésztésének a megkezdése,
2. a rágás és a nyelés elősegítése,
   
3. a szájüreg tisztán tartása (öblítő működés, baktériumgátló hatás)
   
4. a száj nyálkahártyájának nedvesen tartása, a falat formálása.
   

Jó tudni:

1. Az ember szájában állandóan kb. gyűszűnyi nyál van.
   
2. A nyálelválasztást a táplálkozás erőteljesen növeli.
3. A nyál nem vész el, mert a lenyelt nyál a bélből újra felszívódik a vérbe.
   
4. Ha az ember egy óra hosszat eszik, a nyálmirigyei 0,5 liter nyálat termelnek.
5. A nyálmirigyek a nap folyamán 1-2 liter nyálat termelnek.
6. A száraz, savanyú ételek hatására bőséges és híg nyál képződik, míg a folyadékok (pl. tej) fogyasztása sűrűn folyó nyál elválasztását eredményezi.
7. A lepedék mennyisége közepes intenzitású (erősségű) szájápolás mellett – a szájüregben- kb. 15 milligramm, elhanyagolt szájápolás esetén azonban 200 milligramm fölé emelkedik.
8. A ló vagy szarvasmarha nyáron naponta 50-60 liter- tehát közepes hordónyi- nyálat termel. Téli takarmányozás mellett napi 200 literre is felemelkedik a nyáltermelésük.

A száj nyálmirigyei

A szájba három pár különböző nyálmirigy (glandulae oris)nyílik, melyek savós, nyákos, illetve vegyes típusú váladékot termelnek.

Ezek a mirigyek a következők:



1. Két fültőmirigy (glandula parotis) nevének megfelelően a nyak felső részén, a fül alatt helyezkedik el; a nyálat a mirigy kivezető csöve (ductus parotideus vagy Stenon-féle vezeték) vezeti el, mely a második felső nagy zápfoggal szemközt, tűszúrásnyi nyillással torkollik a szájüregbe.


2. Két állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis) az ún. állkapocs alatti háromszögben fekszik; váladékát a ductus submandibularis (Wharton-féle vezeték) továbbítja a nyelv alatt középen, a nyelvfék két oldalán található kivezető nyílásokhoz.



3. Két nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis) a nyelv elülső része alatt helyezkedik el, a kivezető csövek (Bartilino-vezeték és Rivino-féle vezetékek) nyílásai a szájfenéken vannak, egymás közelében. A nyál színtelen, szagtalan és íztelen folyadék, amely egy kissé viszkózus.

A fültőmirigy váladéka híg, savós, kisebb mennyiségben mucint is tartalmaz.

A nyál elősegíti az emésztést, az összerágott étel lenyelését és a mucinnak köszönhetően – a nyelőcső síkossá tételét. Elválasztása kisebb mennyiségben folyamatos, de táplálék – akár csupán annak illata vagy emlékezetbeli felidézése – hatására a termelt nyál mennyisége megnő.

A nyál százalékos összetétele a következő:

• - 99,3%víz
• - 0,1% ptialin (enzim)
• - 0,6 + mucin, albumin, kálium és nátrium-rodanid.

A fog anatómiája

A fog részei

Csontos képződmények, amelyek alapvető feladata a táplálék feldarabolása, megőrlése. A fogak szabadon álló, látható részét – amely benyúlik a szájüregbe – koronának, középső – a fogíny által fedett – részét a fog nyakának, az alsó – a felső állcsont és az állkapocs fogmedreibe beékelt részét pedig gyökérnek nevezzük.

A fog belsejében kis üreg található, a fogbélüreg. A fogak állományának legnagyobb részét igen ellenálló szövet (elefántcsont vagy dentin) alkotja, ezt a fogzománc takarja, a nyakat vékony cementréteg, a gyökeret pedig cement – vagy csontállomány fedi.

A fogzománc (Enamelum, Substantia adamantina) az emberi szervezet legkeményebb része, élő sejteket nem tartalmaz, kalciumból, fluorból és foszforból épül fel. Összetétele: szervetlen anyaga 96%, szerves anyaga 1,7%, víz 2,3%.

A dentin (Dentinum, Substantia eburnea) a zománcnál puhább, rugalmassága viszont nagyobb, ami előnyös. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja. Sárga színű anyag alkotja, egy különleges csontszövet, szerkezete hálózatos. Összetétele: szervetlen anyaga 69,3%, szerves anyaga 17,5%, víz 13,2%.


A fogbélüreg (Pulpa dentis) a fog legbelső része, belsejét erek és idegek töltik ki, fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaz, lazarostos kötőszövet építi fel.

A fogíny (gingiva) a fog többi részétől külön fejlődik a szájüreg nyálkahártyájából a fogelőtörés során.

A cement a foggyökér felszínét fedi. Legvastagabb a gyökércsúcsnál, majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. Összetétele 4 éves gyermeknél: szervetlen anyaga 48%, szerves anyaga 25%, víz 27%. Felnőttnél: szervetlen anyaga 62%, szerves anyaga 25%, víz 13%.

A fogágynak (parodontium) a fog rögzítése a feladata az állcsontokban. Négy részből áll: fogmeder, cement, gyökérhártya, íny. A cement a fog alkotórésze, ezt követik a gyökérhártyarostok, melyek rugalmasan felfüggesztik a fogat a fogmederhez. Az íny szerepe ennek a három alkotóelemnek a védelme.

A gyökérhártya (Periodontium) a fogmeder és a cement közt helyezkedik el. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra. Vastagsága kb. 0,2 mm.



A fog típusai

1. Az embernél két különböző fogtípust különböztetünk meg: a kisgyermekeknél, a hatodik életévig kinövő tejfogakat (dentes decidui), valamint a maradandó fogakat (dentes permanentes). Az előbbiek száma 20, az utóbbiak teljes száma 32.

A tejfogaknak is van gyökerük, de ezek lazán rögzülnek. Kékesfehér színűek és porcelánszerűen áttetszők. Rövidebb életűek, mint a maradó fogak, felületük hamar kopik.



2. A fogak alakjuk és működésük szerint különböző csoportokba sorolhatók: metszőfogak (dentes incisivi), szemfogak (dentes canini), kis zápfogak vagy kisőrlők (dentes premolares) és nagy zápfogak vagy nagyőrlők (dentes morales). Az utolsó nagyőrlő(k) a bölcsességfog, amely 18. életév körül kezd kinőni.

A metszőfogak koronája ferde és véső alakú (ezek a fogak vágására szolgálnak).
A kisőrlők koronája kétcsúcsú, a felsők az alsók hézagaiba illeszkednek; a nagyőrlők – amelyek koronáin 4 vagy 5 gumót találhatunk – a szájüreg hátsó részén helyezkednek el, ahol a rágóerő a legnagyobb.


A különböző fajtájú fogak más-más funkciót töltenek be:

Fogfajták	Számuk	Alakjuk	Funkciójuk (feladatuk)
Metszőfogak	8	koronájuk véső alakú, éles szélű	harapás
Szemfogak	4	koronájuk hegyes, metszőfogakénál hosszabb	megragadás, tépés
Kisőrlők	8	koronájuk kétcsúcsú	zúzás, őrlés, rágás
Nagyőrlők	12	koronájuk széles, nagy rágófelszínnel, amelyen nagy gumó van	zúzás, őrlés, rágás

A kükönböző fogak gyökerének száma:

Fogtípusok	Számuk	Gyökerük száma
Felső metszőfogak	4	egygyökerűek
Alsó metszőfogak	4	egygyökerűek
Felső szemfogak	2	egygyökerűek
Alsó szemfogak	2	egygyökerűek
Felső kisőrlők	2+2	felső első kisőrlők jobb és baloldalon kétgyökerűek, a második kisőrlők egygyökerűek
Alsó kisőrlők	4	egygyökerűek
Felső nagyőrlők	6	háromgyökerű
Alsó nagyőrlők	6	kétgyökerű

A fogak növekedésének sorrendje:

6 éves korban tör elő az első maradó őrlőfog, a hatos (az utolsó tejfog mögött az első maradó nagyőrlő). A fogváltás az alsó középső metszők áttörésével indul meg. Ezután a felső középső, majd alul és felül az oldalsó metszők áttörése következik, 8 éves korra alul és felül áttört 4-4, azaz 8 metszőfog. A kisőrlők 9-10 éves korra jelennek meg a szájban. Végül a metszők és a kisőrlőfogak közöt 10-11 éves korban áttör a maradó szemfog. Ezzel befejeződik a fogváltás.

A maradó fogsor kiegészülése a 7-esek (második nagyőrlők) áttörésével ér véget.
A bölcsességfogak, 8-as (harmadik nagyőrlők áttörése igen változatos időben, általában 17-18 éves kor után várható).
A gyermekfogászatban és a fogszabályozásban is 3 korcsoportot különböztetünk meg:
Tejfogazat időszaka (2-6 éves korig).
Vegyes fogazat időszaka: egyszerre vannak jelen tej- és maradó fogak (6-12 éves korig)
Maradó fogazat időszaka (12-18 éves korig).


A kálcium

Kalcium (Ca) neve latin eredetű: calx=mészkő

Nélkülözhetetlen a csontok és a fogak növekedéséhez, részt vesz azok felépítésében. A kalcium 99%-a a csontokban helyezkedik el, a csontok fő vázát alkotja, növeli sűrűségüket és szilárdságukat.
Kalciumból többet kell fogyasztani gyermekkorban, mint felnőttkorban. A terhesség alatt fokozódik a kalciumszükséglet, hiszen a női szervezet saját kalcium háztartásából építi fel a magzat csontvázát.

Napi kalciumszükséglet a fejlődés különböző szakaszaiban (mg/nap):

• - Újszülött (0-6 hónap) 400 mg/nap
• - Csecsemő (6-12 hónap) 600 mg/nap
• - Gyermek (1-10 év) 800 mg/nap
• - Ifjú (11-14 év) 1200 mg/nap
• - Felnőtt 800 mg/nap
• - Terhes anya 1200 mg/nap
• - Idősebbek 1200 mg/nap