A száj vegytana

Pontosan követhető a szájban a savképződés hatása a fogakra. A helyes és helytelen étkezési szokásokkal párhuzamosan változik(változhat) egész nap a szájban a vegyhatás - pH-érték - a foglepedékben.

Az, aki a napi három főétkezés között nem fogyaszt cukorral édesített ételt, italt, cukorkát, szörpöket, kávét, teát, szájának pH- értéke nem csökken, tehát nem savanyodik.
A főétkezéskor fogyasztott cukor csak néhány alkalommal okoz savképződést, közben a dentális plakk - foglepedék - visszanyeri normál vegyhatását.




Az, aki a főétkezések között gyakran fogyaszt cukorkát, cukrozott gyümölcsleveket, kávét, teát, szájának pH- értéke csökken - savanyodik. Ha csökken a pH, vagyis sav termelődik, megindulhat a zománc oldódása. A pH=5,5 fontos határérték, itt kezd oldódni a mész.

Jó tudni:

1. Ha cukrot viszünk a szájba, bomlása savanyú vegyhatást okoz.
2. A savanyodás a pH- érték csökkenése a lepedékben.
3. Csökkenő pH- érték, vagyis sav termelődése esetén megindulhat a zománc oldódása.
4. Ha a száj pH-ja 5,5, akkor ennél a határértéknél kezd oldódni a fogzománcban lévő mész.
5. Főétkezések közötti édesség fogyasztás esetén a száj vegyhatása, pH-ja a „kritikus" pH=5,5 alatt marad (pH=5,4 ; pH=5,3 ; pH=5,2 ….).
6. A semleges vegyhatású, 7-es pH-jú közegben a fog oldhatatlan.

A nyál

A nyál az első emésztőnedv, amivel a táplálék érintkezik. A nyálmirigyek termelik, és kivezető csövükön keresztül a szájüregbe ürítik. A nyálmirigyek egyike hígabb, vízszerű, „savós”, a másik része sűrű, tapadó, „nyákos” nyálat termel.

A nyál kémiai elemzése



A nyál legnagyobb része víz (99,27%). Vegyhatása gyengén lúgos, színtelen, szagtalan, könnyen habzó, nyúlós folyadék.




Jellegzetes része a nyák, vagy más néven mucin, amelytől sűrű, tapadós, síkos a nyál. A mucin fehérjetermészetű szerves anyag, összetapasztja, síkossá teszi a falatot. A mucin védi a nyálkahártyát a falat mechanikus hatásával szemben. A nyál emésztő hatását a ptialin okozza, amely egy enzim, amely megkezdi a keményítő bontását a szájüregben.

A nyálban különféle ásványi sók is találhatók, ezek közül a mészsók szoktak kellemetlenséget okozni, melyek a mucinnal (nyák), hámsejtekkel foszfát és karbonát (mészkő) alakjában kicsapódnak és lerakódnak a fogak tövén. Ez a fogkő, amely a fogíny sorvadását okozza.



A nyál élettani feladata:

1. a szénhidrátok emésztésének a megkezdése,
2. a rágás és a nyelés elősegítése,
   
3. a szájüreg tisztán tartása (öblítő működés, baktériumgátló hatás)
   
4. a száj nyálkahártyájának nedvesen tartása, a falat formálása.
   

Jó tudni:

1. Az ember szájában állandóan kb. gyűszűnyi nyál van.
   
2. A nyálelválasztást a táplálkozás erőteljesen növeli.
3. A nyál nem vész el, mert a lenyelt nyál a bélből újra felszívódik a vérbe.
   
4. Ha az ember egy óra hosszat eszik, a nyálmirigyei 0,5 liter nyálat termelnek.
5. A nyálmirigyek a nap folyamán 1-2 liter nyálat termelnek.
6. A száraz, savanyú ételek hatására bőséges és híg nyál képződik, míg a folyadékok (pl. tej) fogyasztása sűrűn folyó nyál elválasztását eredményezi.
7. A lepedék mennyisége közepes intenzitású (erősségű) szájápolás mellett – a szájüregben- kb. 15 milligramm, elhanyagolt szájápolás esetén azonban 200 milligramm fölé emelkedik.
8. A ló vagy szarvasmarha nyáron naponta 50-60 liter- tehát közepes hordónyi- nyálat termel. Téli takarmányozás mellett napi 200 literre is felemelkedik a nyáltermelésük.

A száj nyálmirigyei

A szájba három pár különböző nyálmirigy (glandulae oris)nyílik, melyek savós, nyákos, illetve vegyes típusú váladékot termelnek.

Ezek a mirigyek a következők:



1. Két fültőmirigy (glandula parotis) nevének megfelelően a nyak felső részén, a fül alatt helyezkedik el; a nyálat a mirigy kivezető csöve (ductus parotideus vagy Stenon-féle vezeték) vezeti el, mely a második felső nagy zápfoggal szemközt, tűszúrásnyi nyillással torkollik a szájüregbe.


2. Két állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis) az ún. állkapocs alatti háromszögben fekszik; váladékát a ductus submandibularis (Wharton-féle vezeték) továbbítja a nyelv alatt középen, a nyelvfék két oldalán található kivezető nyílásokhoz.



3. Két nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis) a nyelv elülső része alatt helyezkedik el, a kivezető csövek (Bartilino-vezeték és Rivino-féle vezetékek) nyílásai a szájfenéken vannak, egymás közelében. A nyál színtelen, szagtalan és íztelen folyadék, amely egy kissé viszkózus.

A fültőmirigy váladéka híg, savós, kisebb mennyiségben mucint is tartalmaz.

A nyál elősegíti az emésztést, az összerágott étel lenyelését és a mucinnak köszönhetően – a nyelőcső síkossá tételét. Elválasztása kisebb mennyiségben folyamatos, de táplálék – akár csupán annak illata vagy emlékezetbeli felidézése – hatására a termelt nyál mennyisége megnő.

A nyál százalékos összetétele a következő:

• - 99,3%víz
• - 0,1% ptialin (enzim)
• - 0,6 + mucin, albumin, kálium és nátrium-rodanid.

A fog anatómiája

A fog részei

Csontos képződmények, amelyek alapvető feladata a táplálék feldarabolása, megőrlése. A fogak szabadon álló, látható részét – amely benyúlik a szájüregbe – koronának, középső – a fogíny által fedett – részét a fog nyakának, az alsó – a felső állcsont és az állkapocs fogmedreibe beékelt részét pedig gyökérnek nevezzük.

A fog belsejében kis üreg található, a fogbélüreg. A fogak állományának legnagyobb részét igen ellenálló szövet (elefántcsont vagy dentin) alkotja, ezt a fogzománc takarja, a nyakat vékony cementréteg, a gyökeret pedig cement – vagy csontállomány fedi.

A fogzománc (Enamelum, Substantia adamantina) az emberi szervezet legkeményebb része, élő sejteket nem tartalmaz, kalciumból, fluorból és foszforból épül fel. Összetétele: szervetlen anyaga 96%, szerves anyaga 1,7%, víz 2,3%.

A dentin (Dentinum, Substantia eburnea) a zománcnál puhább, rugalmassága viszont nagyobb, ami előnyös. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja. Sárga színű anyag alkotja, egy különleges csontszövet, szerkezete hálózatos. Összetétele: szervetlen anyaga 69,3%, szerves anyaga 17,5%, víz 13,2%.


A fogbélüreg (Pulpa dentis) a fog legbelső része, belsejét erek és idegek töltik ki, fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaz, lazarostos kötőszövet építi fel.

A fogíny (gingiva) a fog többi részétől külön fejlődik a szájüreg nyálkahártyájából a fogelőtörés során.

A cement a foggyökér felszínét fedi. Legvastagabb a gyökércsúcsnál, majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. Összetétele 4 éves gyermeknél: szervetlen anyaga 48%, szerves anyaga 25%, víz 27%. Felnőttnél: szervetlen anyaga 62%, szerves anyaga 25%, víz 13%.

A fogágynak (parodontium) a fog rögzítése a feladata az állcsontokban. Négy részből áll: fogmeder, cement, gyökérhártya, íny. A cement a fog alkotórésze, ezt követik a gyökérhártyarostok, melyek rugalmasan felfüggesztik a fogat a fogmederhez. Az íny szerepe ennek a három alkotóelemnek a védelme.

A gyökérhártya (Periodontium) a fogmeder és a cement közt helyezkedik el. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra. Vastagsága kb. 0,2 mm.



A fog típusai

1. Az embernél két különböző fogtípust különböztetünk meg: a kisgyermekeknél, a hatodik életévig kinövő tejfogakat (dentes decidui), valamint a maradandó fogakat (dentes permanentes). Az előbbiek száma 20, az utóbbiak teljes száma 32.

A tejfogaknak is van gyökerük, de ezek lazán rögzülnek. Kékesfehér színűek és porcelánszerűen áttetszők. Rövidebb életűek, mint a maradó fogak, felületük hamar kopik.



2. A fogak alakjuk és működésük szerint különböző csoportokba sorolhatók: metszőfogak (dentes incisivi), szemfogak (dentes canini), kis zápfogak vagy kisőrlők (dentes premolares) és nagy zápfogak vagy nagyőrlők (dentes morales). Az utolsó nagyőrlő(k) a bölcsességfog, amely 18. életév körül kezd kinőni.

A metszőfogak koronája ferde és véső alakú (ezek a fogak vágására szolgálnak).
A kisőrlők koronája kétcsúcsú, a felsők az alsók hézagaiba illeszkednek; a nagyőrlők – amelyek koronáin 4 vagy 5 gumót találhatunk – a szájüreg hátsó részén helyezkednek el, ahol a rágóerő a legnagyobb.


A különböző fajtájú fogak más-más funkciót töltenek be:

Fogfajták	Számuk	Alakjuk	Funkciójuk (feladatuk)
Metszőfogak	8	koronájuk véső alakú, éles szélű	harapás
Szemfogak	4	koronájuk hegyes, metszőfogakénál hosszabb	megragadás, tépés
Kisőrlők	8	koronájuk kétcsúcsú	zúzás, őrlés, rágás
Nagyőrlők	12	koronájuk széles, nagy rágófelszínnel, amelyen nagy gumó van	zúzás, őrlés, rágás

A kükönböző fogak gyökerének száma:

Fogtípusok	Számuk	Gyökerük száma
Felső metszőfogak	4	egygyökerűek
Alsó metszőfogak	4	egygyökerűek
Felső szemfogak	2	egygyökerűek
Alsó szemfogak	2	egygyökerűek
Felső kisőrlők	2+2	felső első kisőrlők jobb és baloldalon kétgyökerűek, a második kisőrlők egygyökerűek
Alsó kisőrlők	4	egygyökerűek
Felső nagyőrlők	6	háromgyökerű
Alsó nagyőrlők	6	kétgyökerű

A fogak növekedésének sorrendje:

6 éves korban tör elő az első maradó őrlőfog, a hatos (az utolsó tejfog mögött az első maradó nagyőrlő). A fogváltás az alsó középső metszők áttörésével indul meg. Ezután a felső középső, majd alul és felül az oldalsó metszők áttörése következik, 8 éves korra alul és felül áttört 4-4, azaz 8 metszőfog. A kisőrlők 9-10 éves korra jelennek meg a szájban. Végül a metszők és a kisőrlőfogak közöt 10-11 éves korban áttör a maradó szemfog. Ezzel befejeződik a fogváltás.

A maradó fogsor kiegészülése a 7-esek (második nagyőrlők) áttörésével ér véget.
A bölcsességfogak, 8-as (harmadik nagyőrlők áttörése igen változatos időben, általában 17-18 éves kor után várható).
A gyermekfogászatban és a fogszabályozásban is 3 korcsoportot különböztetünk meg:
Tejfogazat időszaka (2-6 éves korig).
Vegyes fogazat időszaka: egyszerre vannak jelen tej- és maradó fogak (6-12 éves korig)
Maradó fogazat időszaka (12-18 éves korig).


A kálcium

Kalcium (Ca) neve latin eredetű: calx=mészkő

Nélkülözhetetlen a csontok és a fogak növekedéséhez, részt vesz azok felépítésében. A kalcium 99%-a a csontokban helyezkedik el, a csontok fő vázát alkotja, növeli sűrűségüket és szilárdságukat.
Kalciumból többet kell fogyasztani gyermekkorban, mint felnőttkorban. A terhesség alatt fokozódik a kalciumszükséglet, hiszen a női szervezet saját kalcium háztartásából építi fel a magzat csontvázát.

Napi kalciumszükséglet a fejlődés különböző szakaszaiban (mg/nap):

• - Újszülött (0-6 hónap) 400 mg/nap
• - Csecsemő (6-12 hónap) 600 mg/nap
• - Gyermek (1-10 év) 800 mg/nap
• - Ifjú (11-14 év) 1200 mg/nap
• - Felnőtt 800 mg/nap
• - Terhes anya 1200 mg/nap
• - Idősebbek 1200 mg/nap
  

A szájüreg

A szájüreg két részből áll: a fogsorokon belül elhelyezkedő tulajdonképpeni szájüregre (cavun oris proprium) – ezen belül mozog a nyelv -, és egy másik kisebb üregre az előcsarnokra (vetibulum oris) – osztható, amely a fogsorokon kívül, azok, valamint az ajkak és a jobb és bal pofa között található.

A szájüreget csontos (keményszájpad, fogsorok, állkapocs) és izmos falak (pofák, ajkak, lágyszájpad) határolják. Elöl a felső és alsó ajkak közötti szájrés képezi a kimeneti nyílását; hátul pedig a garattal áll összeköttetésben a torokszoroson keresztük, amelytől kissé előre helyezkedik el, a két garatredő között a jobb és bal oldali szájpadmandula (tonsilla palatina).


A torokszoros központi részén a lágyszájpad szabad szélének közepéről – egy kis képlet lóg lefelé: a nyelvcsap (uvula).
A szájüreget bélelő nyálkahártya alatt különböző nyálmirigycsoportok helyezkednek el.

Fogselyem használata

A fogselyem az egészséges fogsor tisztításának alapeszköze, melyet egy sorba lehet a fogkefével állítani. Egy fog öt felszíne közül hármat a fogkefe, kettőt a fogselyem tisztít meg. Fogselyemmel egyszerűen és hatékonyan szabadíthatjuk meg fogközeinket a lepedéktől és az ételmaradványoktól.


Használata:

Vágjunk le kb. 50 cm hosszú fogselymet, és tekerjük fel bal és jobb kezünk mutató- vagy középső ujjára úgy, hogy kb. 10 cm selyem maradjon kifeszítve a két kezünk között. Mutató- vagy hüvelykujjunkkal megtartva vezessük a selymet két fog közé, és fűrészelő mozdulatokkal húzogassuk előre-hátra a fogak tövétől koronájukig.




Legyünk nagyon óvatosak: támasszuk ujjainkat a többi fognak, nehogy kezünk megcsússzon, Tisztítsuk meg alaposan az adott felszínt, majd folytassuk a szomszédos fog felszínével, és a selyemmel belevágjunk az ínyünkbe. Minden fogat egyenként kell megtisztogatnunk.




A fogselyem helyettesíthető cérnával. De biztonságosabb a fogselyem, mert a fogközbe szakadt cérna gyulladást kelt.

Természetesen fogselyemből is többfajta létezik, így mindenkinek lehetősége van arra, hogy a számára leginkább megfelelőt válassza. Van vastagabb, vékonyabb, színes és fehér, viaszolt és viaszolatlan, mentolos és fluoridtartalmú…stb. Ezek a fogselymek csak normális méretű fogközök és viszonylag ép fogíny esetén képesek megfelelően letisztítani a fogfelszíneket. Ritkább fogazat vagy erősen lepusztult íny esetén megnyílt fogközök tisztítására speciális eszközök – vastag fogselyem, fogköztisztító kefécskék – kellenek.

A fogkrém

Nem is olyan régen, még az 1840-es években nem létezett fogkrém. Az emberek ekkor fogport használtak a fogaik tisztítására. Ezek a készítmények szépiacsontot, őrölt korallt, porcelánt vagy égetett tojáshéjat tartalmaztak. Olykor előfordult, hogy ezt a port bíborszínűre festették.

Ma már több színben gyártanak fogkrémeket, létezik fehér, színes vagy csíkos is. De szín ide, csík oda, a lényeg, hogy az említett fogporral ellentétben a fogkrém több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, egy másik része azért, hogy megadják a fogkrém ízét és javítsák az állagát, s megint egy másik része azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.

Milyen a jó fogkrém?






Legtöbben automatikusan azt felelnék, hogy fluoridos, vagy fluor tartalmú. Nos, ez nem így van. Dr. David Kennedy amerikai fogsebész "Toxic-Free Preventive Dentistry" c. könyvében leírja a fluortartalmú fogkrémek veszélyét, és azokat a lépéseket is, melyekkel elősegíthetjük fogaink épségének megőrzését.





Általában a fogkrém nem több egyszerű kozmetikai terméknél, melynek némi szuvasodás-gátló hatása is van. Ha a cigarettafüst vagy a tea foltot hagy a fogon, a fogkrém segíthet csökkenteni a foltot. A kellemes ízű fogkrémek fogmosásra ösztönzik a gyerekeket és a felnőtteket. A gyerekek azonban hajlamosak lenyelni a jóízű anyagot, és ha az tartósítószert, szacharint, ólmot, színezéket vagy fluort tartalmaz, káros ill. toxikus hatású anyagok jutnak így szervezetébe. Diszkréten titkolt tény, hogy egyetlen tubus fogkrém egy kisgyerek számára halálos mennyiségű fluort tartalmaz.

Sok bőrgyógyász tudja, hogy a fogkrémekben találhatók olyan adalékanyagok, melyek kiütéseket, sebeket okozhatnak a szájban. A fluoridnak különösen rossz a híre ilyen szempontból. A fogkrém csiszolóanyaga ugyan szépen kifényezi a fogat, de a sok sikálás kikezdi a fogzománcot és a gyökereket is. Sok kifejezetten dohányosok számára ajánlott fogkrémekben túlságosan erős dörzsölőanyag van.

Néhány éve számos fogkrémgyártó fogkőképződést gátló termékkel jelent meg a piacon. Úgy tűnik, hogy ezek a fogkrémek megzavarják az ásványi anyagok beépülését a fogakba. Többen jelezték, hogy foggyökereik érzékenyebbek lettek a fogkő elleni fogkrémek használatától.

Abban nemigen bíznék, hogy ilyen és ilyen ország fogorvosainak szövetsége mit ajánl. Sajnos ezen szervezetek ajánlásait sok esetben ipari érdekek irányítják.

Amellett, hogy egyszerűen használhatunk szódabikarbónát és sót a fogtisztításhoz, szerencsére ma már több megbízható 100%-ban természetes anyagokból álló fogkrém kapható a gyógynövény- és bioboltokban. Azért itt sem árt megnézni az összetevők listáját.

A fogmosás technikája

Sokan hivatkoznak arra, hogy nincs elég idejük a körültekintő fogápolásra. Reggel munkába sietnek este fáradtak. Gondoljunk azonban át hogy, mennyi időt töltünk bőrünk, hajunk ápolásával jó megjelenésünk és közérzetünk érdekében. Fogaink ápolása nem lehet kevésbé fontos területe életünknek. Vigyáznunk kell rájuk, hiszen ha elveszítjük őket, nem ad helyettük a természet másikat, márpedig a jó emésztés, és ebből adódóan az egészségmegőrzés fontos eszközei az egészséges fogak.

Fogmosás hiányában lepedék (plakk) rakódik a fogakra, és az íny felületére. Ez a megtapadó fehér színű ragadós anyag, a nyál, baktériumok, ételmaradékok, és más nyálban oldott anyagok keveréke. Amennyiben a fogfelszínen tartósan jelen van ez a lepedék, felszaporodnak benne a savképző baktériumok, amik fogszuvasodást eredményeznek!

A hatékony fogmosást megfelelő ideig tartó, rendszeresen végzett és jó technikával párosuló tisztítással tudjuk elérni.


A legideálisabb természetesen az lenne, ha minden étkezés után tudnánk fogat mosni. Ha nincs erre lehetőség, reggel -este mindenképp tegyük meg. A lefekvés előtti fogmosást soha ne hagyjuk ki, mert éjszaka a nyáltermelés csökkenése miatt kevésbé érvényesül a szájüregben a nyál védő, tisztító hatása, ezért nő a lepedékképződés. Lefekvés után pedig már ne együnk!


A legtöbben rosszul mosnak fogat, mert nem jól mozgatják a fogkefét, és nem tisztítják meg a fogak összes felszínét – tehát a fogak külső, belső, oldalsó, és felső oldalait.


Nincs pontos szabály a tekintetben, hogy milyen sorrendben kell megtisztítanunk az egyes fogfelszíneket. A legjobb, ha kidolgozunk magunknak egy rendszert, és minden alkalommal aszerint járunk el, így biztosan nem marad ki egyik fogfelszín sem.

Ügyeljünk arra, hogy a leghátsó, teljesen bedőlt, elcsavarodott fogakat is tökéletesen tisztítsuk körbe.

A fogkefét fogjuk marokra, de ügyeljünk arra, hogy fogmosáskor ne nyomjuk erősen a fogakra. Körkörös mozdulatokkal haladjunk végig az alsó és felső fogsorok összes felületén.

Az erőteljes, vízszintes irányú sikálást kerüljük, mert hatására erősen visszahúzódik az íny és a fogak felületén vízszintes csíkok jelennek meg a fogkefétől. Ezek a bemélyedések igen jó megtelepedési helyeket jelentenek a lepedéknek.

A belső felszíneket söprögető technikával tisztítsuk meg. A fogkefét úgy helyezzük a fogakra, hogy részben a fogínyen is rajta legyen, majd a rágófelszín felé haladva- szabadítsuk meg a lepedéktől ! Szakaszonként tízszer ismételjük meg a söprő mozdulatokat.

A fogmosás lépései a következők lehetnek:

1. A fogmosást a fogak rágófelszínének megtisztításával kezdjük. A fogkefét mozgassuk körkörösen előre-hátra a rágófelszínen.
   
2. A rágófelszín után a fogak külső oldalával folytassuk a szájápolást.
   
3. Ezután jöhetnek a fogak belső oldalai. Kezdjük az alsó fogsorral: óvatos mozdulatokkal tisztítsuk meg alsó fogaink belső felszínét is.
   
4. Következő lépésként a felső fogsor belső felszíne következik. Ügyeljünk arra, hogy minden fog belső vonalát megtisztítsuk.
5. Öblítés előtt érdemes a nyelvünket is megmosni. A fogkefével söpörjük le a nyelvre tapadt lepedéket, azonban vigyázzunk, nehogy túl mélyre nyúljunk a torok irányába! A nyelvet azért érdemes megtisztítani a lepedéktől, mert ezáltal megakadályozzuk a rajta található baktériumok elszaporodását. Ne feledjük, a kellemetlen szájszag a nyelv felületét borító lepedéktől is származhat!
6. A fogmosás utolsó lépése a száj kiöblítése.
   

Idő

Fél perces hadonászás egy fogkrémmel összemaszatolt fogkefével a szánkban nem nevezhető alaposnak, még ha minden felszínre kiterjed, akkor sem. Legalább három percig tartson a szájápolás, általában azonban azt mondják, hogy az alapos fogmosás legalább 5 percig tart.


Ennyi időbe telik, míg mindenhonnan alaposan el tudjuk távolítani a lepedéket. Ennek ellenőrzéséhez érdemes órát használni, mivel "belső óránk" szerint ilyenkor mindig gyorsabban telik az idő.

Végezetül a fogínyt is érdemes körkörös mozgással finoman átmasszírozni a fogak irányába. Ez ugyanolyan jó hatással van a fogínyre, mint egy jó masszázs az izmokra.


Fájdalom

Ha fogmosáskor fájdalmat érzünk vagy kellemetlen jelenséget tapasztalunk, pl. fáj egy fog ha fogkefével hozzáérünk, érzékenyek a fogak nyaki része, vérzik és fáj az íny, ne úgy védekezzünk a fájdalom ellen, hogy ezeken a területeken nem mosunk fogat, mert csak többet ártunk. Ha a lepedéket nem távolítjuk el rendesen a tünetek még súlyosabbak lesznek!


A tökéletes szájápolás érdekében a fogmosást esténként fogselyem és szájvíz használatának is kell követnie, mert a fogkefével csak a külső, belső és rágófelszíneket lehet tisztítani.

A fogkefe kiválasztása

A legelőnyösebb fogkefe kicsiny fejjel rendelkezik és lekerekített végű, ugyanis el kell jutnia a fogkefének a leghátsó fogak legtávolabbi pontjára is, amivel a körbetisztításuk lehetővé válik.

Ezenkívül fontos, hogy közepes vagy lágy szálerősségű legyen, hiszen a kemény sörték helytelen fogmosási technikákkal párosítva garantáltan fognyaki kopásokat eredményeznek.
A kopások helyén a fog hidegre érzékennyé és sérülékenyebbé válik, valamint esztétikailag is hátrányosak. A létrejött hamarabb mélyedésekben könnyebben lerakódik az étel és a lepedék. Előnyös, ha a sörték vége lekerekített, a fogkefe nyele rugalmas, és hajlik a feje, mert ezek a tulajdonságai is elősegíti a fog kíméletes mosását.






A szár legyen kényelmes fogású, csúszásmentes nyéllel. Lehetőleg legyen két fogkefénk, amiket felváltva használunk, így elég idő van arra, hogy a fogkefe sörtéi kiszáradjanak. Ha egy fogkefénk van, szárítsuk meg és hagyjuk levegős helyen, mert a száraz fogkefével elkezdett fogmosás hatékonyabb.
Használat után a fogkefét ne tegyük se vízbe, se tokba, mert a sörték között gyorsabban elszaporodnak a baktériumok és a gombák.





Puha sörtéjű fogkefét különböző ínygyulladások esetén, szájsebészeti műtétek után ajánlatos használni.

A fogkefét min. 3 havonta cseréljük, mert ennyi idő alatt elhasználódnak, elkopnak a sörték és így csökken a hatékonysága. A fogkefe cseréjét különösen indokolttá teszi, ha szálai különböző irányba elhajlanak.
Ha új fogkefét vásárolunk, használatbavétel előtt egy napig áztassuk sós vízben, majd öblítsük le langyos vízzel. Ha ezt a műveletet hetente megismételjük, a fogkefe sörtéi mindig tiszták lesznek.


Elektromos vagy hagyományos fogkefe?

Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is. Amennyiben helyesen mossuk a hagyományos fogkefével a fogunkat, ugyanolyan jó lehet, mint az elektromos.
Fontos, hogy tudjuk, más fogmosási technikát igényelnek! Ha gondjai vannak a hagyományos fogkefével, érdemes kipróbálnia az elektromos fogkefét, mert kisebb kézügyesség szükséges hozzá. A fogkefe fejét csak rá kell helyezni a fogra, nem szabad mozgatni a fogon. Kicsi a feje, ami lehetővé teszi az alapos tisztítást.
A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy az elektromos fogkefével a gyerek és a felnőttek egyaránt szívesebben mossák a fogukat, így azzal alaposabb tisztítást lehet elérni.